2012. december 17., hétfő

Advent utolsó idején

A harmadik hét Adventben, dec 9-15, a lelkierő erényében próbált meg Bennünket. Szívélyesség erényének is mondják, amely a szívből indul ki. Feladatunk, hogy megtanuljunk a szívünkkel gondolkozni, úgy hogy engedjük hatni az esztétikai élményeket, a Szépséget. Érzéseinkkel ragadjuk meg ezt a hullámzó hatást, amely a testünk és a fejünk között hullámzik. A kérdés, hogy meg merjük e látni magunkból nézve a másikat, azt ami valóban szép. Ami azért szép, mert Isten által teremtett. Bele tudunk e helyezkedni, szemben tudjuk e érezni a vanságát, a külső ítélet megalkotása nélkül, meglátni a valódi lényét.  Kétely, hogy merjünk e megtenni valamit, merjünk e nemet mondani, azzal a bátorsággal, hogy amit magunkból adunk az kifogyhatatlan forrásból származik.
Az angyalok hagynak ilyenkor magunkra. Ez a bennünk lévő levegő próbája is.

A negyedik héten a bölcsesség erényét ébreszthetjük fel magunkban. December 16-tól. Az előző három hét eseményeit, érzéseit, gondolatait kell ilyenkor, összhangba, harmóniába hozni Bennünk. Az énünket kísértik az ellenerők, az egyedüllét, a magány élménye, kerekségének kimunkálása áll előttünk.
Az énnek a saját lábára állva kell megállnia a helyét és a nagy Ént megtalálnia. Isten és ember közti kapcsolatot megtalálni önmagunkban. A fej és a szív közti kapcsolatot megtalálni és ápolni, a fej és a szív útját bejárni, amely számos szellemi útvonalon megtalálható, köztük a Máté és Lukács evangéliumában is. A két út harmonizálásával önmagunkban érthetjük meg és érhetjük el a tiszta bölcsesság erényét.

A tiszta bölcsesség erénye, amikor ösztöneinket, idegrendszerünket úgy használva uralkodunk felettük, hogy fejünkben, eszmeiségünkben erkölcsösen gondolkodunk, szívünkkel és értelmünkkel is felfogjuk és asszerint is cselekszünk.
Meg kell látnunk a világban a valódit, a tényszerűt. El kell tudnom dönteni a fizikai dolgokról, hogy igaz vagy hamis, a szellemit meglátni benne, az Igazságot látjuk meg.