szabadság-szeretem

Üvölt a gyermekem.

Tudom, mit akar.

Nem adhatom neki.

Kérdem, mit szeretne?

Üvölt.

Amíg nem kéri, nem adhatom.

Olyan, mint a drogos.

Torkaszakadtából üvölt, kell neki.

Ha szépen kérne, sem adhatnám meg neki.

Nincs. Nem tehetem, tehetetlen.

Üvölt. Tudom, de ez nem segít a kínján.

Az enyémen sem. Nem állhatom, hogy üvölt.

Elkéstem. Nem adtam, mikor adhattam volna.

Békén volt. Békém volt. Kényelem ez kell nekem.

Kényelem: börtön. Bölcs gyermek, tudja.

Én még tanulom rajta.

Elalszik. Szép gyermek, s jó. Látom.

Felébred.

Üvölt a gyermekem. Álmodom.

Tudom, mit akar. Felébredek.

Késő. Aludtam.

Amíg nem kéri, nem adhatom. Kérdem, mit szeretne.

Halkan válaszol.

Nem adhatom. Nincs.

Néz rám. Tudom, mit akar.

Készültem. Nem kér.

Csak adom.

Üvölt a gyermekem. Bölcs gyermek.

Én csak tanulok rajta.

Ha a bölcsészkarra járnék, sem lennék bölcsebb, mint a gyermekem.

Egymás útjában, egy más útjában járok vele.

Tudom milyen nélküle, s nem tudom még milyen vele.

Tudja milyen velem, s nem sejti milyen nélkülem.

Igyekszem, s bölcs anyja lesz majd bárkinek, kinek anyja lesz gyermekem.

Győr,2017. március 15. S. H.